Sajnos az élet továbbra sem kegyes a mi kis művészeti közösségünkhöz, s nem ád túl sok időt az oldal ápolására, de szokás szerint azért időről időre megpróbáljuk közelebb csalogatni drága múzsákat, s megosztani veletek kincseiket.
A jelen képposzt, ahogy címe is jelzi, a főváros VII. és VIII. kerületének díszeiből ad egy csokorra valót.
Érdekes volt megfigyelni, hogy bizony az Andrássy út palotái mögött is találunk legalább olyan gyönyörű, ha nem szebb, a szocreál pusztításnak kevésbé kitett épületeket (s itt most inkább a jellegre, mintsem az állagra kell gondolni, mert sajnos itt is minden düledezik és foghíjas...).
A túra legérdekesebb tanulsága mégis a Hernád utca és környéke volt, több szempontból is. Elsősorban azért, mert az ember nem gondolná, hogy a Csikágóban (Keleti pályaudvar és környéke) is lelni még olyan gazdag építészeti kincsesbányát, amilyen az ottani bérházak és intézményi épületek sora. Másodrészt itt esett meg velem először, hogy valaki habzó szájjal, magából kikelve trágárkodott velem, miszerint itt tilos fényképezni és húzzak el, mielőtt rendőrt hív (mondjuk azt megnéztem volna, hogy a rend éber őrei mihez is kezdenek velem, amiért fotózni merészeltem). Így marad le a nagyközönség a Baross Gábor Általános Iskola bejáratának gyönyörűséges homlokzatáról. Kár érte.
A Rákóczi út és szűk vonzáskörzete már rég szerepelt a fotóznivalók listáján, most egy icuri-picuri szeletét sikerült végre lencsevégre kapnom, de a jövőben mindenképp tervezek további "mintavételt".
De szavakból ennyi elég is lesz, íme a képanyag:
