Tisztelt Publikum!
Ezúttal Budapest belvárosának látnivalóiból gyűjtöttem össze egy rövid válogatást, ami még egy augusztusi fotografálás eredményét dícséri.
Őszintén meg kell valljam, gyűlölök ilyen tájban fényképezni, ugyanis a pollenallergiámnak hála közel sem olyan felemelő szabad levegőn tartózkodni, mint amúgy, ráadásul a dolog az érzékeimre is fölöttébb kellemetlen hatással van, így természetesen a látásomra is. Szóval, általában ilyenkor születnek a legéletlenebb képeim, és az idei koncentrációs csúcsok között sem volt ez másképp. Úgyhogy utólagos bocsánat mindenkitől, ha némelyik kép nem a legélesebb, de még így is ezek voltak a leghasználhatóbbak az aznapi termésből.
Kárpótlásul azonban végre elszántam magam, hogy a jövőben áttekinthetőbb, és informatívabb arculatot szabjak az eddig eléggé ömlesztett képállománynak. Ennek megfelelően a jövőben igyekszem rövid leírással, és minél eklatánsabb adatokkal szolgálni az általam lencsevégre kapott dolgokról. Ahogy az várható volt, elsősorban továbbra is szobrokról, és egyéb építészeti alkotásokról fogok tüzetesebben beszámolni, de ahogy eddig is előfordultak egyéb témák, ilyenek a jövőben is várhatók lesznek. (Forrásként leginkább a Köztérkép oldalát fogom felhasználni, mint az ország egyik legmegbízhatóbb, és leggazdagabb online szobor-adatbázisát.)
Remélem, hogy mindenkinek kedvére lesz az új forma és a bővített tartalom (ezzel kapcsolatban minden építőjellegű kritikát szívesen fogadok :) ).
Nem is szaporítom tovább a szót, jöjjenek a képek!
1. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza homlokzati szobra (Schmitterer Jenő(?), 1939/40.) - Budapest VI., Bajcsy Zsilinszky út 19/b.
A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza 1939-1940 között épült, modern stílusban, Fried Miksa és Fenyves István tervei alapján. Ennek az épületnek az Arany János utcai metrómegálló felé néző homlokzatán található eme fekvő férfi alak. Alkotóját a rendelkezésre álló források alapján nehéz azonosítani, az általam valószínűsített Schmitterer Jenő műépítész csupán egy hipotézis, amit nem merek teljes bizonyossággal állítani (már csak azért sem, mert a mai formájában létező épület a. és b. jelű osztottsága, nagyban valószínűsíti, hogy Schmitterer a b. rész terveit készítette, míg Friednek és Fenyvesnek az a. konstrukcióját köszönhetjük).
Mivel ezen a képen nem igazán érzékelhető, mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az alkotás négy emelet magasból tekint le a járókelőkre.
2. A Fonciére-palota egyik kő arca (Feszty Adolf(?), 1882.) - Budapest, VI. kerület, Andrássy út 2.
A Bajcsy-Zsilinszky és Andrássy út kereszteződésében álló Fonciére-palotát Feszty Adolf tervezte, neoreneszánsz stílusban. A gyönyörű épület leginkább egykori kupolájáról, valamint az egykoron azt díszítő, 1990 óta magában árválkodó Hermész szoborról nevezetes.
Az Andrássy út egyik első épületeként mai napig meghatározó jelentőségű építészeti alkotásról van szó, mely kisugárzásával karaktert, és egyedi hangulatot kölcsönöz a környéknek.
Sajnos nem találtam adatot róla, hogy a homlokzatot díszítő számtalan szobrot konkrétan ki faragta, így kénytelen vagyok, jobb híján, Feszty Adolf zseniének betudni azokat. Eme alkotások közül most csupán a bejárat egyik (hirtelen ötlettől vezérelve megörökített) őrzőjét teszem közszemlére. A többit remélhetőleg egy későbbi sorozatban tudom majd bemutatni.
(Forrás: BudapestCity.org)
3. Az Andrássy Palace Atlas szobrai (Fessler Leo, 1882.) - Budapest, VI. kerület, Andrássy út 9.
A két szobor az 1889-ben Kallina Mór tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült, ma irodaházként funkcionáló palota főbejáratát ékesíti. Az alakok remek megformálásáért Fessler Leo szobrászt illeti a dicsőség.
A kaput őrző, ill. az erkélyt tartó - görög atléta testű Atlas-pár jelképezi a palota szépségét és stabilitását.
(Forrás: Köztérkép)
4. A Magyar Nemzeti Bank bejáratának egyik allegorikus nőalakja (Tóth István, 1909.) - Budapest, V. kerület, Szabadság tér 8-9.
Az egykori Osztrák-Magyar Bank – ma Magyar Nemzeti Bank – főbejárata fölötti erkély jobboldali, női alakja, mely a gazdagság allegorikus megfelelője (erre az ölében lévő, a képen sajnos pont nem látszó, szimbólum, a búzakéve utal). Tóth István alkotásának távolba néző tekintete biztonságot és céltudatosságot sugároz. (A háttérben a Kereskedelem domborművének részlete látható.)
(Forrás: Köztérkép)
5. A Hold utcai Vásárcsarnok bejárati homlokzata (Czigler Győző, 1896.) - Budapest, V. kerület, Vadász u. 16.
A Hold utcai, vagy V. számú Vásárcsarnok bejárati homlokzata sok esetben méltatlanul háttérbe szorul a kijárati oldal monumentalitása mellett. Tény, hogy a kereskedelmi tevékenységre utaló szobrok zöme, és a valóban vásárcsarnoki miliőt hangsúlyozó szekció a Vadász utca irányába esik, de annál furcsább, már-már szürreális jelenség a bérlakások ablakaival tűzdelt frontban szinte elbújó, kevéske, jellegzetes díszítőelem (bevallom, én is csak véletlenül vettem észre őket).
Az archaikus "Bejárás" felirat, és az alatta vigyorgó démonfej társaságában olyannyira idiótán hat a '90-es évekből ott ragadt, ormótlan műanyagbetűkből összefűzött "VÁSÁRCSARNOK" felirat, hogy ettől inkább meg is kímélném a nagyérdeműt. Az említett elemek mellett inkább tekintsük meg az erről a vásárcsarnokról is elmaradhatatlan pesti címert. (A bejárat teljes arculatát sajnos nem tudtam rendesen megörökíteni, mert az utca felújítással tetézett szűkössége nem adott használható perspektívát...)
(Forrás, valamint az épületről bővebben: BudapestCity.org)
6. A Honvéd utca 22-24./Markó Károly utca 9-11. alatti lakó- és transzformátorház szobrai (Mátray Lajos és Ohmann Béla, 1930/31.) - Budapest, V. kerület, Honvéd u. 22-24./Markó Károly utca 9-11.
A hazai modernitás egyik csúcsteljesítményének számító Honvéd utcai lakó- és transzformátorház 1930 és '31 között épült az Elektromos Művek számára, Györgyi Dénes és Román Ernő tervei alapján. Az épületet díszítő szobrokat Mátray Lajos és Ohmann Béla alkották meg, köztük a déli oldalon látható, Budapest Székesfőváros Címerét, a főbejárat közelében található női arcot, valamint a transzformátorház (Markó Károly u. 9-11.) főbejárata fölött található Budapest címer.
(Sajnos az épület további ékeiről készült felvételek nem sikerültek valami jól, így azokat majd egy későbbi fotósorozatban mutatom be.)
(Forrás: műemlékem.hu)
7. Szent Korona dombormű a Pénzjegynyomda épületén (ismeretlen, 1925.) - Budapest, V. kerület, Markó u. 13-17.
Sajnos a Pénzjegynyomda épületéről szinte semmiféle adatot sem sikerült összebogarásznom az interneten, így tervezője, és az épület elejét, ill. hátulját díszítő Szent Korona domborművek alkotója teljesen ismeretlen maradt előttem.
Az elegáns, gyönyörű aprólékossággal kidolgozott építészeti elemeket sajnos roppant nehéz élvezhető kivitelben, valamint teljes pompájukban fényképezni. Ennek oka, hogy a front oldalon találhatók borzadályos állapotban vannak (konkrétan mocskosak, repedezettek, és egy jelentős galambkolónia fészkel rajtuk...), a hátsó szekciót ékesítők pedig szinte megközelíthetetlenek az épület mögötti fedett/zárt parkolószerűségtől (ennek már a teje is félig-meddig takarja a domborműveket, de ha ez nem lenne elég, a róla meredező "Vigyázz, autó!", és behajtani tilos táblák erdejétől szinte alig látszanak normálisan a koronák; fényképészeti szempontból horror...).
Az 1. számú úr hat emelet magasságából tekint le.
VálaszTörlés