Keresés ebben a blogban

2013. október 24., csütörtök

Sírkerti séta

Kedves Közönség!

Mindenekelőtt, bízom benne, hogy Patri posztja után senki nem unt rá a témára, és azért még tud meglepetésekkel és kellően izgalmas látnivalókkal szolgálni ez az összeállítás is.

Több mint egy teljes év után ismét sikerült eljutnom budapesti barangolásaim kedvelt színhelyére, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe. Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkjában még mindig számos látnivaló akad, melyeket a magamfajta hobbi helytörténész, és hobbifotós örömmel fedezhet fel, legyen szó a már a temetőgondnokság által is elfelejtett parcellákról, vagy az állam, illetve a még élő rokonság részéről karbantartott emlékhelyekről.

A sírok közül egy-kettő már ismerős lehet, nem szeretem ismételni magam, de egyszerűen nem tudtam megállni, hogy a már bemutatott, ámde szívemnek kedves mementókról ne készítsek újabb felvételeket.
Érdemes megemlíteni még, hogy néhány szoborról és alkotójukról semmiféle információ sem lelhető föl a digitális térben, így esetükben nemigen tudok konkrét adatokkal szolgálni (megjegyzem, kifejezetten üdvös volna, ha a temető vezetése végre online katasztert készítene a területen található, fennmaradt sírokról, alkotóikról, és hogy pontosan kinek is állítanak emléket; persze ehhez hiányzik az a négy dolog, ami itthon általában minden téren hiányzik: pénz, paripa, fegyver, és az oly szent akarat...).

Lássuk hát az egy hónappal ezelőtt készült fotókat!

1. Dr. Szutrély Arisztid síremléke - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

A Budapesti Ügyvédi Kamara alapító tagjának sírja kiemelt helyen, a temető egyik főutcáján található. Ismeretlen alkotója kiváló érzékkel formázta meg a történelmi viharokat szerencsésen átvészelő, élethű angyalfigurát.



2. Vitéz Vági Imre százados síremléke (Horvay János, 1924.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"Vági Imre síremléke az 1920-as évek jellegzetes kordokumentuma. Alkotója a műfajban igen termékeny Horvay János, akinek negyvennél több műve áll ebben a temetőben.

A kígyót elpusztító oroszlán, és a mezítelen hérosz figurájában az ártó gonosz feletti győzelem és az emberi áldozatvállalás allegóriáját faragta kőbe a mester." (Forrás: Köztérkép)



3. Batthyány-mauzóleum (Schickedanz Albert, 1872., felújítva: 2000) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"A díszes síremlék Schickedanz Albert tervei alapján 1874-ben készült el, amit különösebb ünnepség nélkül avatták fel. Síremlékére a következő sírverset vésték:

"Nagy küzdés volt egész élete
Sokak által félreértve
Oh de oly szent volt halála,
Életét megmagyarázta."
(Tóth Kálmán)


Azonban a Schickedanz Albert tervezte műemlék befejezetlen maradt, csak a felújítás során kerültek eléje például az oroszlánok, és más, a tervben szereplő kiegészítők. Sajnos a mauzóleumot a 80-as és 90-es években kétszer kirabolták, sőt egyszer meg is csonkították Batthyány földi maradványait.

A 2000. évi, millenniumi felújítás során az annak idején nem teljesen befejezett épületet az eredeti tervek alapján kiegészítették." (Forrás: Ikervárért)



4. Kovács Ákos síremléke (Lux Elek) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

Ez az egyik olyan síremlék, melyről, alkotóját leszámítva, semmiféle információt sem sikerült találnom.
Sajnos az alkotást a rossz fényviszonyok miatt elég nehéz volt lefényképeznem. Legnagyobb bánatomra a fotók többségén jelentős mértékű kromatikus aberráció lépett föl, így a teljesalakos felvételeket nem tudom közzétenni.



5. Dr. Konkoly-Thege Gyula síremléke (Sidló Ferenc, 1932.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

A Központi Statisztikai Hivatal egykori elnökének nyughelye a temető középső, erdősebb része felé, egy hármas elágazásban található. A márvány szobor egy ölelkező párt ábrázol, sírfelirata pedig Csokonai Vitéz Mihály, A reményhez című verséből származik: „Rám ezer virággal szórtad a tavaszt…"



6. Walder Gyula síremléke (Horvay János) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

A síremlékről nemigen találni használható információt az interneten, sőt, azt a kevés lexikális adatot is elég nehézkes előásni, tekintettel arra, hogy a keresők rendszerint összekeverik az egykori közgazdász, bankár, publicistát, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatóját; a híres műegyetemi tanár, építész Wälder Gyulával.


7. Az igazság harcosa - Tóth Béla síremléke (Ligeti Miklós, 1909.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

Az egész alakos szobor a valóságos polihisztor, Tóth Bélának állít emléket, aki íróként, művelődéstörténészként, orvosként, publicistaként, nyelvészként, műfordítóként, utazóként, politikusként, szólás- és anekdotagyűjtőként szolgálta a magyar kultúrát a XIX. század végén – XX. század elején.



8. Hopp Ferenc síremléke (Konyorcsik János, 1965.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

A híres keletkutatónak emléket állító szobor nem annyira megmunkáltságával, mint inkább témájával és hangulatával emelkedik ki környezetéből. A bölcs harmóniát sugárzó női alak kiválóan tükrözi Hopp Ferenc szenvedélyének tárgyát, s némi egzotikumot csempész a temető e kissé félreeső részébe.


9. Vincze Gyula síremléke (1930.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"Budapest székesfőváros közönsége tűzvész alkalmával életét vesztett öt hivatásos tűzoltója iránt egy-egy síremlék felállításával rótta le a kegyeletét. 1930. január 12-ére készült el a Kerepesi temetőben Rohonczi József csővezető, Herczeg János, Szmilkó József, Horváth József és Vincze Gyula tűzoltók síremléke, egyforma kivitelben, nemes egyszerűséggel. Nevük és rangjuk mellett csupán azt vésték be, hogy: „Szolgálatának teljesítése közben meghalt” és azt, hogy mikor volt hősi halála éve, hónapja és napja." (Forrás: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

A leírás nem túloz, Vincze Gyula "egyensírja" tényleg olyan spártai, amilyen csak lehet, mégis érdekes témát szolgáltat, hiszen a temető egyik legeldugottabb, és egyben a legfélelmetesebb szegletében hirdeti a hősi halált halt tűzoltó emlékét. (Az idézet pontatlan, illetve ezen a síron nem ez szerepel, a helyes mondat: "Kötelessége teljesítése közben hősi halált halt.")


10. Ifj. Schumacher Bernát síremléke - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

Erről az elfeledett, folyondárral benőtt sírról, akárcsak arról, akinek nyughelyéül szolgál, semmiféle adatot sem találtam az interneten, és mivel felirata kis híján olvashatatlanra kopott, még abban sem vagyok biztos, hogy az erősen erodálódott Krisztus-szobor alatt valóban Ifj. Schumacher Bernát nyugszik...



11. Dr. Bakonyi Károly síremléke (Horvay János) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"Bakonyi Károly magyar novellaíró, színműíró és tárcaíró. A földművelésügyi minisztérium államtitkára (1873–1926).
Síremlékének (egyszerű) hasáb formátumú talapzatára egy pásztorszűrbe öltözött, furulyáját fúvó férfi (a János Vitéz c. daljátékbéli Bagó) alakját mintázta a szobrot készítő művész, Horvay János.
(A jelenleg látható szobor, az eredeti műalkotás 2005-ben készült - méret és forma hű - másolata.)

A sír-felírat vonatkozó részlete:

"Emlékezz meg furulyáddal
Sírom felett Bagó fiam
Kit a népi daljátékban
A színpadra hoztalak!"


(A kor híres operett-szövegkönyvírója, Bakonyi Károly,
Kacsóh Pongrácot kérte fel a „János vitéz' c. daljáték zenéjének megírására.
Kacsóh, a János vitéz c. daljáték zenéjét öt hónap alatt komponálta meg.
A dalok verseit Heltai Jenő írta.)" (Forrás: Köztérkép)


12. Buday Dezső síremléke (Sződy Szilárd, 1932.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"3m magas szürke gránitobeliszk csúcsán harcra kész (karmai között hadi zászlót tartó, tátott csőrű és kiterjesztett szárnyú) turulmadár.
A posztamensen arany betűs, vésett felírat.

("Buday Dezső, nemzetgyűlési képviselő, született Aradon 1868. Előbb a Tisza-szabályozásnál mérnökösödött, majd a budapesti Ármentesítő Társaságnak lett mérnöke s azután igazgatója. A pesti D-i kerület listáján jutott be 1922. a nemzetgyűlésbe". Tolnai Nagylexikon" (Forrás: Köztérkép)


13. Vida Árpád síremléke (Hunyadi László, Kiss Levente, 2012.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"Jelenleg csak egy kis bádogtábla jelzi a fiatalon elhunyt nagy tehetségű marosvásárhelyi festőművész végső nyughelyét. Rajta a név, Vida Árpád és születése, halála éve: 1884–1915. De közelében, az egymásra boruló bokrok alatt már két hatalmas hargitai terméskő sejteti, rövidesen más lesz itt minden. Közelebbről szemlélve, az egyik fekvő bazaltba vésve Erdély hagyományos jelképei is feltűnnek, a címer, meg a nap és a hold, rovásírás is természetesen." (Forrás: E-népújság.ro)



14. Kossuth-mauzóleum (Gerster Kálmán, Stróbl Alajos, 1903.) - Budapest VIII. kerület, Fiumei út 16.

"1897. június 2-án a fővárosi közgyűlés javaslatot fogadott el a Kerepesi úti temetőben felépítendő Kossuth-mauzóleumról. 1901 februárjában írták ki a pályázatot, és 1902. március 24-én döntött a zsűri. Az első díjat Gerster Kálmán (1850-1927) építész és Stróbl Alajos (1856-1926) szobrász „>1848< zöld koszorúban” jeligéjű pályázata kapta.

(...)

1902. szeptember 19-én történt meg a mauzóleum alapkőletétele, de az elfogadott terveket 1902 szeptembere folyamán az építőbizottság átdolgoztatta. 1903 januárjában és februárjában is igazított még Gerster a terveken. A módosított terveket a szerzők 1903 februárjában nyújtották be a bizottságnak, és ezt május folyamán elfogadták. A terveken a részletmegoldások és a szoborművek tekintetében figyelhetők meg módosulások. Ugyanakkor az architektúra is egyszerűsödött, a tagoltság mérséklődött.

(...)

Gerster több síremléket is tervezett, munkáinak jellegzetes csoportját a funerális építmények. A historizmus síremlékművészete felhasználta a korábbi korszakok szokásos síremlékformáit, így Gerster is különböző síremlékformákat használt (mauzóleum, szarkofág, baldachin stb.), és ezeket sokszor össze is kapcsolta, ahogy a Kossuth-mauzóleum esetében is. Ezen kívül a Kossuth-mauzóleum tervezésekor Gersternek a közép-európai, elsősorban német területek monumentális méretű császár-emlékei szolgáltak példaként." (Forrás: Magyar Országos Levéltár)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése